Palics település, mely Szabadka Községhez tartozik, Észak-bácska területén található, hét kilóméterre Szabadkától. Híres kirándulóhely, gyógyhely valamint a leghíresebb tavak egyike Szerbiában a Palicsi-tó. 1897-ben még villamos is közlekedett, viszont ezt 1972-ben megszüntették, így most autóval, autóbusszal, kerékpárral vagy gyalog lehet közlekedni Palics és Szabadka között. A 2002. népszámlálás adatai szerint 7745 lakosa van Palicsnak (az 1991-es népszámlálás szerint 7375).
A Palicsi-tó nyugati része érintkezik Szabadka déli részével, azzal a külvárosi részével, amelyet Zentai kapuként emlegetnek. A tó átlagban 2 méter mély, és a nagy számú alga miatt zöldes a színe. A lösz és a homok határvonalán keletkezett. Ez az enyhe sótartalmú tó nevét a Palij pusztáról kapta. A tóból a 18. században szódát termeltek ki, mivel régebben a tó sós volt, és ezért feltételezik még a mai napig is, hogy a tó a Pannon-tengerből maradt fenn. A legenda szerint egy Pál nevű pásztor itt legeltette a nyáját. A tóban található iszap gyógyhatású, ezért 1845-ben fürdőtt építettek itt, és ekkor vált Palics fürdőhellyé. A 19. század közepetáján az északi parton kiépítették a gyönyörű parkot, szállodákat építettek, és akkor a tehetősebb szabadkai polgárok nyaralóikat is itt építették. A szabadkai Városháza építésének befejezésével szinte egyszerre, 1912. szeptember 15-én megnyították ezt az újonnan kiépített fürdőhelyet azokkal az épületekkel együtt, amelyekről Palics a mai napig is híres – a Víztorony, a Vigadó, a Női- és a Férfi fürdő.